Rio de Janeiro - 2016

2009-ben a NOB 121. ülésen egyértelmű döntés született: 66-32-es arányban Rio de Janeironak ítélték oda a 2016-os olimpia játékok rendezési jogát. A végeredményt követően még értékesebbé vált az helyzet, ugyanis Dél-Amerika első ízben rendezhetett ötkarikás játékokat. Az olimpiát megelőzően Riónak lehetősége nyílt egy másik rangos nemzetközi esemény, a labdarúgó világbajnokság megrendezésére, melyet akkor a játékok egyfajta „főpróbájának” tekintettek. 2019 júliusában ugyan kiderült, hogy Rio de Janeiro állam volt kormányzója 2 millió dollárért szavazatokat vásárolt a NOB egyik tagjának megvesztegetésével az olimpia megrendezéséhez, ez így utólag már mit sem számít.
A brazil főváros remekül helytállt rendezőként, a sportolók pedig igazán emlékezetessé tették a versenyeket. A játékokon rekordszámú, 207 ország vett részt, és 306 aranyérmet osztottak ki 28 sportág 42 szakágában.

A magyar csapat összesen 15 érmet szerzett, abból 8 aranyat. A kerületi egyesületekben felkészülő sportolók fantasztikus eredményeket értek el Rióban: a nyolc első helyezés közül hét aranyéremhez kerületi sportoló neve fűződik. Hosszú Katinka az olimpia évében a Vasas SC sportolójaként érkezett a játékokra, ahol élete legnagyobb sikerét érte el: 3 arany- és 1 ezüstéremmel az olimpia legeredményesebb úszója volt egyéni számokban, és a magyar csapat legjobbjaként térhetett haza. A vasasos Szilágyi Áronra nagy nyomás hárult: a négy évvel korábbi londoni olimpián nyújtott magabiztos vívására mindenki emlékezett, így nem volt hát meglepő, hogy érmet vártak tőle. Ő pedig csinálta, amit kell: vágott, szúrt és nyert, ezzel megvédte olimpiai bajnoki címét. 1948 óta ő volt az első magyar sportoló, aki olimpiai zászlóvivőként aranyérmet nyert. Nem véletlenül mondják, hogy Magyarország legerősebb sportja a vívás, ugyanis Rióban volt még egy meglepetés, aki mindjárt a játékok elején a magyar csapat első aranyérmét szerezte meg. Ő nem volt más, mint Szász Emese, a Vasas párbajtőr vívója, aki az egész verseny során végig magabiztosan vívott, a döntőben pedig vesztes állásból sikerült fordítania egy kétszeres világbajnok olasz ellen. Kajakosaink ismét remek formában voltak, így a honvédos Szabó Gabriella két aranyérmet is szerzett a kajak kettes és négyes tagjaként, míg Csipes Tamara szintén a négyes kajakban ülve „lapátolta össze” első olimpiai bajnoki címét.
A női kajak négyes szerezte meg Magyarország legutóbbi olimpiai bajnoki címét, de reméljük, nem az utolsót.